Szervezetfejlesztési módszertanok

Az ÁROP 1.2.18. Szervezetfejlesztési Program keretén belül elkészült módszertanok


A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program legfontosabb stratégiai célja az állami működés hatékonyságának, a közszolgáltatások színvonalának emelése: a hatékony nemzeti közigazgatás megteremtése. A Kormány a Magyary Programban kijelölte a közigazgatás általános teljesítmény-fejlesztésével kapcsolatos célokat, bevezetve a „Jó Állam” fogalmát. Az állam – a Program alapján – „attól tekinthető jónak, hogy az egyének, közösségek, és vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között, a legmegfelelőbb módon szolgálja.” 

Az ÁROP 1.2.18 Szervezetfejlesztési Program oly módon kíván hozzájárulni a közigazgatási szervezetrendszer teljesítményének növekedéséhez, hogy öt területen kínál célzottan közigazgatásra szabott szervezetfejlesztési célú módszertanokat.

Az alábbi ábra szemléletesen bemutatja, hogy a projekt hogyan kapcsolódik a Magyary Programhoz.



A Szervezetfejlesztési Program hatókörébe tartozó beavatkozási területek az alábbiak:

Teljesítménymenedzsment – e területen három – egymással összhangban lévő – módszertan került kidolgozásra,

> a szervezeti célok meghatározására, valamint a szervezeti teljesítmény indikátorok kidolgozásának támogatására (1. sz. módszertan; 1. sz. melléklet - indikátorok; 2. sz. melléklet - sablonok) (Word-formátumban)

(Prezentáció: Teljesítménymenedzsment - Szervezeti célok meghatározása és szervezeti teljesítmény indikátorok kidolgozása);

> a szervezeti és egyéni célok összekapcsolására (2. sz. módszertan) (Word-formátum);

(Prezentáció: Szervezeti és egyéni célok összekapcsolásának módszertana) valamint

> a szervezeti teljesítmény beszámoló elkészítésére (3. sz. módszertan) (Word-formátum)

(Prezentáció: Teljesítmény beszámoló).

Folyamatoptimalizálás – a Program terjedelmébe tartozó intézményi kör funkcionális folyamataira vonatkozó, a folyamatok felmérését, értékelését, egyszerűsítését és egységesítését támogató eszközök, módszerek kerültek bemutatásra (4. sz. módszertan; 1. sz. melléklet - folyamatcsoport katalógus; 2. sz. melléklet - esettanulmány; 3. sz. melléklet - fogalomtár) (Word-formátum)

(Prezentáció: Folyamatmenedzsment).

Tudásmegosztás – az e területen kidolgozott módszertan segítséget nyújt a közigazgatási szerveknek ahhoz, hogy könnyen és költséghatékonyan alkalmazható módszereket kapjanak mind a szervezeti, mint az egyéni tudás hatékonyabb kiaknázásához, megtartásához (5. sz. módszertan) (Word-formátum)

(Prezentáció: Tudásmenedzsment).

Minőségirányítás – a minőségirányítás területén két módszertan került kidolgozásra, amelyek egymást segíthetik, de külön-külön is bevezethetőek:

> CAF modellen alapuló szervezeti önértékelés módszertana (6. sz. módszertan) (Word-formátum)

(Prezentáció: CAF modellen alapuló szervezeti önértékelés); valamint

> az ügyfél-elégedettségmérés módszertana, amely segít felmérni az ügyfelek és a szervezeti partnerek elégedettségét, és ennek ismeretében megtervezni a jövőbeni fejlesztéseket (7. sz. módszertan) (Word-formátum).

Változáskezelés – e területen olyan módszertani útmutató és irányelvek gyűjteménye került összefoglalásra, amely többek között a szervezetben zajló változások természetének megértéséről, a kezelésükhöz szükséges elméleti háttérről, a változást segítő és gátló tényezők felismeréséről, az érintettek kezeléséről, a megfelelő kommunikációról adnak bővebb iránymutatást (8. sz. módszertan) (Word-formátum)

(Prezentáció: Változáskezelés-fejlesztési módszertan).

 

A fenti módszertanok együttesen alkalmazva támogatják leginkább a szervezetfejlesztést. Az alábbiakban kiemeljük azokat a főbb kapcsolódási pontokat, amelyeket a módszertanok bevezetése kapcsán mindenképpen célszerű szem előtt tartani.

A teljesítménymenedzsment eredményes működtetéséhez a fent jelzett három részterület összehangolt fejlesztésének végrehajtása szükséges. Amennyiben nincs lehetőség a módszertanok szerinti fejlesztések egyidejű bevezetésére, akkor a fokozatosság elvét követve első lépésben az 1. sz. és 3. sz. módszertan szerinti fejlesztést végezzék el, majd ezt követően kerüljön sor a teljesítménymenedzsment rendszer 2. sz. módszertan szerinti kiterjesztésére.

A folyamatmenedzsment módszertan segítséget nyújt az érintett intézményeknek ahhoz, hogy a funkcionális folyamataikat feltérképezzék, felmérjék, és folyamatosan fejlesszék, támogatja őket a folyamatok optimalizálásához kapcsolódó feladatok közigazgatási szinten értelmezett egységes végrehajtásában, valamint útmutatót, irányelveket fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy milyen módszereket, eszközöket érdemes alkalmazni a közigazgatásban, a folyamatok egyszerűsítése és egységesítése érdekében. E módszertan legszorosabban a változáskezelési módszertanhoz kapcsolódik abban az értelemben, hogy egy szervezet változásai legkézzelfoghatóbban a szervezet működési folyamainak változásában érhetők tetten.

A tudásmenedzsment szorosabban a teljesítménymenedzsment módszertanhoz kapcsolódik, hiszen érdemi elvárásként fogalmazódik meg, hogy a tudásmenedzsment célok levezethetők legyenek a szervezeti célokból.

A minőségmenedzsment témán belül a CAF (Common Assessment Framework) szervezeti önértékelési keretrendszer módszertana olyan önértékelés elvégzésére ad iránymutatást, amely a szervezet összes működési területét lefedi. A jelenlegi módszertanokkal való kapcsolódás ily módon, teljes körű, hiszen a CAF összegyűjti és elemzi a szervezeti teljesítményindikátorok eredményeit, feltérképezi és elemzi a folyamatokat, összegyűjti és értékeli a szervezeti tudásmegosztás elemeit, valamint felméri és minősíti a szervezet változásokra történő reagálási képességét. A legfontosabb kapcsolódás azonban az ügyfél-elégedettségméréssel figyelhető meg, hiszen a közigazgatás felé irányuló alapvető elvárás az, hogy az állampolgárok/ügyfelek igényeit figyelembe véve, azoknak a lehető legteljesebb mértékben megfelelve működjön.

Menü

Főoldal

Navigáció