Házassági ügyek

 

Ügy rövid leírása

Az ügy a házasság megkötésének és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének deklaratív hatályú nyilvántartására irányul.

Jogosultak köre

Házasságot nagykorú férfi és nő köthet. A 16. életévét betöltött kiskorú a gyámhatóság engedélyével köthet házasságot.
Bejegyzett élettársi kapcsolatot két, 18. életévét betöltött fél létesíthet.

Szükséges iratok

  • személyazonosságot igazoló okmány,
  • állampolgárságot igazoló okmány vagy okirat,
  • lakcímigazolvány,
  • családi állapot igazolás/házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat felbontását igazoló okirat.

Nyomtatványok

  • Jegyzőkönyv házasságkötési szándék bejelentéséről.
  • Jegyzőkönyv bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentéséről.

Az eljárás költsége

Eljárási illeték nincs, a házasságkötő teremért, a külső helyszínért, a munkaidőn túli közreműködésért önkormányzati rendeletben megállapított mértékű díjat kell fizetni.
 
Ügyintézés helye

A házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye.

Ügyintézési idő

A házasság a bejelentést követő harminc nap utáni időpontra tűzhető ki. Bejegyzett élettársi kapcsolat a bejelentést követően azonnal létesíthető.

Az ügyben közreműködő szakhatóság

Nincs.

Egyéb tudnivalók

A házasulók/felek a házasságkötés/bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerinti anyakönyvvezető előtt személyesen jelentik be házasságkötési/bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékukat. A szándékbejelentés során lehetőség van arra, hogy az egyik fél az illetékes külföldi hatóság (közjegyző, anyakönyvvezető), illetve az illetékes magyar konzuli tisztviselő előtt tett hitelesített és hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott nyilatkozatával – írásban jelentse be szándékát. Erre akkor van lehetőség, ha ez a fél külföldön élő magyar állampolgár.

Ha csak egyikőjük jelenti be személyesen a szándékot, a házasságkötés /bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése előtt a másik félnek is meg kell jelenni az anyakönyvvezető előtt, hogy a szükséges nyilatkozatokat megtegye.

A házasulók/felek a szándékbejelentésre szolgáló jegyzőkönyvön előterjeszthetik hivatali helyiségen kívüli és/vagy munkaidőn túli házasságkötésre/bét létesítésre, 30 napos várakozási idő alóli, valamint tanúsítvány bemutatása alóli felmentési kérelmüket. A házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötését, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli létesítését a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes jegyző a szándék bejelentésétől számított 8 napon belül engedélyezi.

A házassági/bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésekor az anyakönyvvezető a házasulókkal/felekkel ismerteti a házasság/bejegyzett élettársi kapcsolat törvényi akadályait, a házasságkötés/bejegyzett élettársi kapcsolat törvényes előfeltételeit.
A szándékbejelentésről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel, amely a bejelentést követő egy évig érvényes. Ha a házasságkötést/bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentését megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvétele óta egy év eltelt, az eljárást meg kell ismételni.

A házasságkötési szándék bejelentésekor a házasulóknak nyilatkozni kell a házasságkötés utáni névviselésről. Ha a menyasszonynak rendezetlen családi jogállású gyermeke van, az anyakönyvvezető a házasságkötést megelőző eljárásban a személyesen jelenlevő vőlegény figyelmét felhívja arra, hogy amennyiben menyasszonyának a gyermekét a házasságkötést megelőzően magáénak elismeri – jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén – őt kell a gyermek apjának tekinteni.

Az anyakönyvvezető a házasságkötés/bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásának időpontját a házasulók kívánságának figyelembe vételével tűzi ki. A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő 30 nap utáni időpontra tűzheti ki, amely határidő alól a jegyző adhat felmentést.

Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. A házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében történik. Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. A bejegyezett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárás nyilvánosan, két tanú jelenlétében történik. A nyilvánosságtól a felek kérésére el lehet tekinteni.

A házasságkötés és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nyilvános és méltóságteljes. A házasság megkötése alkalmával az anyakönyvvezető előtt a házasulók házasságkötésre irányuló nyilatkozatot tesznek. Az anyakönyvvezető előbb a menyasszonyhoz, majd a vőlegényhez külön-külön a következő kérdést intézi: „kijelenti-e (itt megnevezendő az a házasuló, akihez a kérdést elsőként intézi), hogy az itt jelen lévő megnevezett másik féllel házasságot köt?
Ha a feltett kérdésre mindkét házasuló egybehangzó igennel válaszolt, az anyakönyvvezető a következő kijelentést teszi: „Megállapítom, hogy (itt megnevezendő a feleség és a férj a házasságkötés utáni nevén) a családjogi törvény értelmében házastársak.

Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén az anyakönyvi bejegyzést megelőzően az anyakönyvvezető előbb az egyik, majd a másik félhez külön- külön a következő kérdést intézi: „Kijelenti-e (itt megnevezendő az a fél, akihez a kérdést intézi), hogy az itt jelen lévő (megnevezett másik féllel) bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít?”. Ha a feltett kérdésre mindkét fél egybehangzó igennel válaszolt, az anyakönyvvezető a következő kijelentést teszi: „Megállapítom, hogy (itt megnevezendő az egyik majd a másik fél) a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény értelmében bejegyzett élettársak.

Jogszabályok

  • 1976. évi 8. törvényerejű rendelet az ENSZ XXI. ülésszakán 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányáról
  • 1976. évi 7. törvényerejű rendelet a házasságkötéshez szükséges kölcsönös beleegyezéséről, legalsóbb korhatárról, valamint a házasságkötések anyakönyvezéséről szóló, New Yorkban, 1962. évi december hó 10. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről
  • a Tanács 2003. november 23. napján elfogadott, a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban irányadó joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK rendelete
  • Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. tvr. (a továbbiakban: At.)
  • A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény
  • A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény
  • A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény
  • A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr.
  • 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról (a továbbiakban: Nytv.)
  • 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (a továbbiakban: Ket.)
  • 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról (a továbbiakban: Nytv. vhr.)
  • 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról
  • Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (II. 7.) BM rendelet (a továbbiakban: Ar.)
  • 14/1995. (III. 13.) AB határozat
  • 154/2008 AB határozat
  • 32/2010 AB határozat

 

Jogorvoslati lehetőségek

A házassági anyakönyvi bejegyzés, mint hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés döntésnek minősül, mely ellen fellebbezni lehet a házasságkötés helye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatalnál.

Amennyiben az anyakönyvvezető a közreműködést megtagadja, a házasság/bejegyzett élettársi kapcsolat nem jön létre, és az elutasító döntés ellen is a felettes szervhez nyújtható be jogorvoslati kérelem.