Ingatlannal kapcsolatos ügyek

 

Ügy rövid leírása

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Engr.) tartalmazza a bontási engedély és a bontás tudomásulvételi eljárás részletszabályait.

2.1. Bontási engedély

2.1.1. Bontási engedély alapján végezhető bontási tevékenység
- Bontási engedély alapján végezhető a bontási tevékenység, ha:
* műemléket érint,
* helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érint,
* érinti a zártsorú, vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét.

2.1.2. Kérelem
- A kérelmet az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) által biztosított elektronikus vagy papíralapú formanyomtatványon lehet benyújtani.

2.1.3. Döntés
- A bontási tevékenységet az építtető csak a jogerős és végrehajtható bontási engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti‐műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet.
- A bontási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított egy évig hatályos.
- A bontási engedély tájékoztatást tartalmaz arról, hogy a tervezett bontási tevékenység megkezdését az építésfelügyeleti hatósághoz előzetesen be kell‐e jelenteni és, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozik‐e. - A bontási engedély nem mentesíti az építtetőt, a bontási tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól.
- A bontási engedély polgári jogi igényt nem dönt el.

2.1.4. Bontási tevékenység befejezése
- Az építtető a bontási tevékenység befejezését követően – az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz (illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséghez) kell benyújtania (elérhetőség: http://www.orszagoszoldhatosag.gov.hu/kozerdeku-oktvszervek.php?menu=48).
- Az építtetőnek a bontási tevékenység befejezését a befejezéstől számított 15 napon belül közölnie kell az építésügyi hatósággal.
- A bontási tevékenység befejezését követően 30 napon belül az ingatlan‐nyilvántartási változás átvezetése érdekében a megvalósult állapotról hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot kell az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (OÉNY) feltölteni.
 
2.2. Bontás tudomásulvételi eljárás

2.2.1. Bontás tudomásulvételi eljárást követően végezhető bontási tevékenység
- A bontás tudomásulvételi eljárás lefolytatását kell kérelmezni azon építmények bontása esetén, amelyek nem bontási engedélyhez kötöttek az Engr. alapján és ezen kormányrendelet 2. mellékletében sem szerepelnek.

2.2.2. Bontási tevékenység megkezdése
- A bontási tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a tevékenység tervezett megkezdése előtt legalább 15 nappal a bontási szándékára irányuló bejelentést az építésfelügyeleti hatósághoz benyújtották, és az építésfelügyeleti hatóság azt hallgatással tudomásul véve a bontási tevékenység megkezdését az eljárás megindulásától számított 10 napon belül nem tiltotta meg.
- A bontási tevékenységet az építésfelügyeleti hatóság bontás tudomásul vételéről szóló döntésétől számított egy évig lehet végezni.
- Az építésfelügyeleti hatóság helyszíni szemlén és az Építésügyi Monitoring rendszer (ÉMO), vagy az OÉNY elektronikus szolgáltatása segítségével vizsgálja, hogy
betartják‐e a vonatkozó biztonsági, műszaki és egyéb követelményeket,
nem veszélyezteti‐e az életet vagy a vagyonbiztonságot, nem jár a közérdek jelentős sérelmével, továbbá
az építmény elbontását jogszabály vagy ingatlan‐nyilvántartási bejegyzés nem tiltja‐e.

2.2.3. Bontási tevékenység megtiltása
- Az építésfelügyeleti hatóság a tevékenység megkezdését határozattal megtiltja, ha
a bejelentés nem elégíti ki a követelményeket,
a kivitelezés megkezdésére, végzésére vonatkozó előírások nem teljesülnek,
az építtető kérelme nem tartalmazza, illetve kérelméhez nem csatolta a dokumentumokat,
megállapítja, hogy
             * nem tartják be a vonatkozó biztonsági, műszaki és egyéb követelményeket,
             * a tervezett bontási tevékenység veszélyezteti az életet vagy a vagyonbiztonságot, vagy a közérdek jelentős sérelmével jár,
             * az építmény elbontását jogszabály vagy ingatlan‐nyilvántartási bejegyzés tiltja.
- Tiltás esetén a döntést az építtetővel vagy meghatalmazottjával, a jogerőre emelkedés időpontjának tudomásra jutásától számított 3 napon belül kell közölni. A határozat szóban nem közölhető.

2.2.4. Bontási tevékenység befejezése
- Az építtetőnek a bontási tevékenység befejezésének tényét – a befejezéstől számított 15 napon belül – közölnie kell az építésfelügyeleti hatósággal, melyet a hatóság az ÉTDR rendszerben rögzít. A bejelentésnek melléklete nincs.

Jogosultak köre

3.1. Bontási engedély
A bontási engedély iránti kérelmet az építtető vagy meghatalmazottja nyújthatja be az építésügyi hatósághoz.
 
3.2. Bontás tudomásulvételi eljárás
A bontási tevékenység tudomásulvételére irányuló kérelmet az építtető vagy meghatalmazottja nyújthatja be az építésfelügyeleti hatósághoz.

Szükséges iratok

4.1. Bontási engedély

4.1.1. A bontási engedély iránti kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell:
- az Engr. 8. mellékletében meghatározott építészeti‐műszaki dokumentációt,
- az eljárási illeték befizetésének igazolását.

4.1.2. A kérelemhez mellékelni lehet nyilatkozatokat annak igazolására, hogy nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban:
- az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti‐műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, illetve
- az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.

4.2. Bontás tudomásulvételi eljárás
A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételére irányuló bejelentéshez mellékelni kell
- az Engr. 8. mellékletében meghatározott dokumentációt,
- műemléki jelentőségű terület esetén az örökségvédelmi hatóság [járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala] hozzájáruló nyilatkozatát,
- az illeték befizetésének igazolását.

Nyomtatványok

5. 1. Bontási engedély
- Az Engr. 7. § -a szabályozza az engedély iránti kérelem tartalmát, így a Ket. 35. § (1) bekezdésében foglaltakon túl pontosan meghatározza a kérelem további tartalmi részeit.
- Az Engr. 7. § (2) bekezdése alapján a kérelmet az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papíralapú formanyomtatványon lehet benyújtani.
 
5.2. Bontás tudomásulvételi eljárás
- A tevékenység tudomásulvételére irányuló bejelentést elektronikus úton az ÉTDR rendszeren keresztül kell benyújtani, a www.etdr.gov.hu honlapon.
 
Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet alapján a bontási tevékenység befejezését követően a környezetvédelmi hatósághoz benyújtandó a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról bontási hulladék nyilvántartó lapot szükséges benyújtani.

Az eljárás költsége

6.1. Eljárásokért fizetendő illeték
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) alapján a bontási engedélyezési eljárásért, illetve a bontás tudomásulvételi eljárása esetén illetéket kell fizetni az alábbiak szerint.

rendelkezés: Itv. melléklet XV. cím
eljárás tárgya és illeték összege
Bontási engedélyezési alapeljárás
I. pont 7. alpont
a bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény hasznos alapterülete 100 m2-ként 10 000 forint, vagy folyóméterenként 1000, vagy darabonként 10 000 forint
Bontás tudomásulvételi eljárás
II. pont 1. alpont
az építésfelügyeleti hatóságnál indított eljárás illetéke bontás tudomásul vételi eljárása esetén 5 000 forint
Fellebbezési eljárás
III. pont
az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljárásban hozott döntés elleni fellebbezés illetéke 30 000 forint
Mentességek
IV. pont
illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása.
Több engedélyezési eljárás
V. pont
Ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatósághoz egyszerre többféle eljárás lefolytatása iránti kérelem kerül beadásra és azok a külön jogszabály szerint összevonhatóak, vagy egy kérelemmel is benyújthatóak, az illetéket az összevonásra kerülő eljárásonként kell megfizetni.


6.2. A szakhatóságoknak fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak
Amennyiben a bontási engedélyezési eljárásban szakhatóság működik közre, a szakhatósági eljárásért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, az ott meghatározottak szerint.
 

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség / Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség
a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet szerint
kormányrendeletben meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala/ Budapest Főváros Kormányhivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala
az építésügyi hatóságot, mint szakhatóságot a szakhatósági eljárásért megillető, továbbá az építési, a bontási és a használatbavételi bejelentésre vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjról szóló 24/2011. (VII. 21.) BM rendelet szerint



Ügyintézés helye

Az eljáró hatóságokat, azok illetékességi területét az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Éhk.) határozza meg.
 
7.1. Hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok

ügytípus
eljáró hatóság
Bontási engedélyezés
1. a helyi építészeti értékvédelem alá vont építmény esetében
járásszékhely települési önkormányzat jegyzője
2. a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő bontási tevékenység esetében
járásszékhely települési önkormányzat jegyzője
3. összevont telepítési eljárással, az integrált eljárással, valamint kizárással kapcsolatos ügy esetében
járási hivatal járási építésügyi hivatala, illetve járási (fővárosi kerületi) építésügyi és örökségvédelmi hivatala
(az illetékességi területet az Éhk. 1. melléklet I-II. része állapítja meg)
4. ha az építmény, építményrész műemlék
járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala
(az illetékességi területet az Éhk. 1. melléklet II. része állapítja meg)
5. az 1-4. pontok másodfokú ügyeinek esetében
fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala
elérhetőség, további információk: www.kormanyhivatal.hu
Bontás tudomásulvétele
1. az első fokú építésfelügyeleti hatósági feladatok esetében, ide értve a hírközlési sajátos építményfajták közül az antennák, antennatartó szerkezetek, az azokhoz tartozó műtárgyakat is
járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi hivatala, illetve járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala
(az illetékességi területet az Éhk. 1. melléklet I-II. része állapítja meg)
2. a műemléki jelentőségű területen a meglévő épület bontásának tudomásulvétele
3. az 1. és a 2. pontok másodfokú ügyeinek esetében
fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala
elérhetőség, további információk: www.kormanyhivatal.hu


 
7.2. Más módon és helyen történő ügyindítás

hely
feladat
1. Építésügyi Szolgáltatási Pont (az Éhk. 1. melléklet III. részében meghatározott városi és 5000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzatok)
1. információszolgáltatás az állampolgárok részére az építésügyi hatósági ügyintézésük elősegítése érdekében
2. az építésügyi feladatok intézéséhez az állampolgári kérelmek átvételének és továbbításának, hiánypótlás befogadásának, nyilatkozatok felvételének és továbbításának, digitalizálásának és feltöltésének biztosítása az ÉTDR-be
3. kérelmek papír alapon vagy elektronikus adathordozón való fogadása, szükség szerinti szkennelése és az ÉTDR-be történő feltöltésének biztosítása
4. az építésügyi hatósági eljárás illetékének és az építésügyi igazgatási szolgáltatási díjak befizetésének lehetővé tétele
2. ÉTDR (www.etdr.gov.hu)
az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem elektronikus benyújtása
3. Integrált ügyfélszolgálat
a kérelem adathordozó anyagától függetlenül, a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készítése, majd a másolatot a kérelem és mellékleteinek beérkezésekor, de legkésőbb az azt követő munkanapon való feltöltése az ÉTDR-be ügyintézés miatt



Ügyintézési idő

8.1. Bontási engedély

Az építésügyi hatóság a bontási engedélyezési eljárásban az érdemi döntést:
- az eljárás megindulásától számított 15 napon belül hozza meg, ha a kérelem hiánytalan és szakhatóság közreműködése esetén a kérelem elbírálásához szükséges hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás is rendelkezésre áll,
- az utolsó pótolt dokumentum, illetve a szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított 15 napon belül hozza meg, ha a kérelem hiányos vagy szakhatóság közreműködése szükséges.
 
8.2. Bontás tudomásulvételi eljárás
A bejelentésben meghatározott bontási tevékenység, akkor kezdhető meg, ha az építésfelügyeleti hatóság a bontás tudomásulvételének bejelentését követő 10 napon belül azt nem tiltotta meg.

Az ügyben közreműködő szakhatóság

9.1. Bontási engedély
 
Az Engr. 6. melléklet 9., 11. és 34. pontja határozza meg, hogy a bontási engedélyezési eljárásba:

  • milyen feltétel fennállása esetén,
  • mely szakhatóságot kell bevonni, és
  • a szakhatóság milyen tárgykörben köteles állást foglalni.

 

Bevonás és közreműködés feltétele
Szakkérdés
Első fokon eljáró hatóság
Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles és az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység külterületen, valamint belterület esetén természeti területen, országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén folyik, továbbá ha barlangot, egyedi táj értéket közvetlenül érint.
Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység a természet és a táj védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség
Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, a hulladék kezelésével kapcsolatos építmény esetén.
Annak elbírálása, hogy milyen hulladék keletkezik és annak kezelése megfelel-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak.
környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség
A kormányrendeletben meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala hatáskörébe tartozó ügyek kivételével a hatósági nyilvántartásban szereplő régészeti lelőhelyen
- új épület építése,
- a meglévő épület terepszint alatti vagy terepszintet is érintő bővítése, bontása esetén.
Annak elbírálása kérdésében, hogy az építési, bontási tevékenység a régészeti örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala
(az illetékességi területet az Éhk. 1. melléklet II. része állapítja meg)


 
- Fontos, hogy az építési hatósági eljárásokban lehetőség van un. előzetes szakhatósági állásfoglalás felhasználására: 6 hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalást az építésügyi hatóság elfogadja, ha az előzetes szakhatósági állásfoglaláshoz tartozó záradékolt dokumentáció, valamint a hozzá benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma azonos.

9.2. Bontás tudomásulvételi eljárás
- A bontási tudomásulvételi eljárásba nem kell szakhatóságot bevonni.

Egyéb tudnivalók

10.1. Építésügyi hatósági szolgáltatás – Bontás engedély
- Az építtető az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem tervezett benyújtása előtt építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelmet terjeszthet elő az építésügyi hatósághoz elektronikusan a tárhely igénybevételével vagy papír alapon.
- A szolgáltatás keretében az építtető az Engr. 3. § (2) bekezdésben meghatározott kérdésekben vizsgálatot kérhet, melyre az építésügyi hatóság nyilatkozatot fogalmaz meg.
- Az építésügyi hatóságot a szolgáltatása körében kiadott szakmai nyilatkozata azokban a kérdésekben köti, amelyekről nyilatkozott, mindaddig, amíg a vonatkozó jogszabályok vagy az engedély iránti kérelem típusa, tartalma és mellékletei nem változnak meg.
 
10. 2. Fontos eljárási szabályok, határidők- Bontási engedély
- A bontási engedély iránti kérelemmel együtt nyújtható be:
építési engedély iránti kérelem,
fennmaradási engedély iránti kérelem.
- Az eljárás megindításáról értesítést bocsát ki az építésügyi hatóság.
- Az építésügyi hatóság 5 napon belül hiánypótlásra hívja fel az építtetőt, ha a kérelme hiányos. Ha a pótolt mellékletek tartalma nem megfelelő, és továbbra is hiányos, akkor a hiánypótlást követően legkésőbb 3 napon belül az építtetőt ismételten hiánypótlásra hívja fel a hatóság. A hiánypótlási felhívást legfeljebb 20 napos teljesítési határidőn belül kell teljesíteni.
- A bontási engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles helyszíni szemlét tartani, arról feljegyzést vagy jegyzőkönyvet és a helyszínről dátummal ellátott fényképfelvételt készíteni, továbbá meggyőződik arról, hogy

  • adottak‐e a bontási engedély kiadásának feltételei,
  • az érintett telken megkezdték‐e a bontási tevékenységet,
  • a tervezett bontási tevékenység nem veszélyeztetheti‐e a csatlakozó építmény, építményrész vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát.

 
10.3. Engedély hatályának meghosszabbítása- Bontási engedély
- A bontási engedély hatálya meghosszabbodik, ha a hatályossága alatt
               * a bontási engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbította, vagy
              * a tényleges bontási tevékenységet megkezdték, azt folyamatosan végzik és a bontási tevékenység megkezdésétől számított három éven belül befejezik.
- A bontási engedély hatálya meghosszabbodik, ha a hatályossága alatt
              * a bontási engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbította, vagy
              * a tényleges bontási tevékenységet megkezdték, azt folyamatosan végzik és a bontási tevékenység megkezdésétől számított három éven belül befejezik.
- Az engedély hatályának lejárta előtt az ÉTDR legalább 90 nappal automatikus figyelmeztetést küld az építtetőnek.
- Az építésügyi hatóság az engedély hatályát az építtető annak lejárta előtt benyújtott kérelmére egyszer egy évvel meghosszabbíthatja.
- A bontási engedély hatálya meghosszabbítható a bontási tevékenység végzésének megkezdése előtt:
           * ha az engedélyezett bontási tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok nem változtak meg,
           * ha az engedélyezett bontási tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok megváltoztak, de a jogszabályváltozás az engedélyezett tevékenységet nem érinti, vagy ha érinti, akkor a jogszabályváltozásból eredő újabb követelmények az engedély feltételeként előírva teljesíthetők.
- A építésügyi hatóság a bontási engedély hatályát a megkezdett bontási tevékenység esetén akkor is meghosszabbítja, ha az építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok időközben megváltoztak, és
            * az engedélyezett építési tevékenység legalább szerkezetkész, vagy azt meghaladó állapotban van,
             * az elkészült építmény, építményrész, az elvégzett építési tevékenység szabályos, és
             * az engedélyezési és kivitelezési tervek legfeljebb 10 éven belül készültek.
- A engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelemhez mellékelni kell az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
- Az engedély hatályának meghosszabbítása esetében az ügyintézési határidő 10 nap.
 
10.4. Elektronikus ügyintézés - Bontási engedély és bontás tudomásulvétele
- A bontási engedély iránti kérelem előterjeszthető elektronikusan is, illetve a bontás tudomásulvételére irányuló bejelentést elektronikus úton az ÉTDR rendszeren keresztül kell benyújtani.
- Az ÉTDR rendszerrel kapcsolatos minden lényeges információ megtalálható a www.etdr.gov.hu honlapon.

Jogszabályok

Törvény
- Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárások illetékét a törvény mellékletének XV. címe határozza meg)
- Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a bontási engedélyezés és a bontás tudomásulvétele esetében szabályokat a 2. §, az 53/A. § és a 53/C. §; a bontási engedélyezés további szabályait a 34. §, 36-37. § és az 53/B. § tartalmazza)
- A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket. - az általános eljárási szabályokat tartalmazza)
 
Kormányrendelet
- Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a bontási engedélyezés különös szabályait a rendelet I-III, és X. fejezete, az 1- 15. § és a 45-49. §, a bontás tudomásulvételét a rendelet XV. fejezete, a 60. § tartalmazza)
- Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárások helyét, valamint más helyen történő kérelem indítás szabályait az 1. §, 1. melléklet I. - III. rész tartalmazza)
 
Miniszteri rendelet
- Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet
- A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet
 
A jogszabályok hatályos szövege megtalálható a Nemzeti Jogszabálytár honlapján: www.njt.hu.

Jogorvoslati lehetőségek
 
12.1. Jogorvoslati lehetőségek alapfeltételei
- Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait – így többek között a jogorvoslati jogát - akkor gyakorolhatja, ha az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be.
- Az ügyfél a fellebbezését indokolni köteles, a fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggőnek kell lennie, és a fellebbezésben csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre lehet hivatkozni.
 
12.2. Bontási engedély
- Az első fokú építésügyi hatóság eljárása során hozott döntéssel (határozat, végzés) kapcsolatban az ügyfél jogorvoslattal élhet, melyet az első fokú eljárást lefolytató hatóságnak kell címezni. A fellebbezés papír alapon az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál, a kormányablaknál, és az eljáró első fokú építésügyi hatóságnál, illetve elektronikusan az ÉTDR-ben lehet benyújtani.
- A másodfokú építésügyi hatóság eljárása során hozott döntéssel (határozat, végzés) kapcsolatban az ügyfél jogorvoslattal élhet, melyet a másodfokú eljárást lefolytató hatósággal szemben kell indítani. A keresetet a bíróságnak címezve papír alapon az első építésügyi hatóságnál, illetve elektronikusan az ÉTDR-ben lehet benyújtani.
 
12.3. Bontás tudomásulvételi eljárás
- Az első fokú építésfelügyeleti hatóság eljárása során hozott döntéssel (határozat, végzés) kapcsolatban az ügyfél jogorvoslattal élhet, melyet az első fokú eljárást lefolytató hatóságnak kell címezni. A fellebbezés papír alapon az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál, az integrált ügyfélszolgálatnál, és az eljáró első fokú építésügyi hatóságnál, illetve elektronikusan az ÉTDR-ben lehet benyújtani.
- A másodfokú építésfelügyeleti hatóság eljárása során hozott döntéssel (határozat, végzés) kapcsolatban az ügyfél jogorvoslattal élhet (bírósági felülvizsgálat), melyet a másodfokú eljárást lefolytató hatósággal szemben kell indítani. A keresetet a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságnak címezve papír alapon az elsőfokú építésfelügyeleti hatóságnál, illetve elektronikusan az ÉTDR-ben lehet benyújtani.