Munkavállalás, munkanélküli ellátás

 

Ügy rövid leírása

Az álláskeresési járadék passzív munkaerő-piaci eszköz, mely az álláskereső megélhetését segíti annak érdekében, hogy ameddig nem rendelkezik munkajövedelemmel, ideiglenesen és legalább részben kompenzálja az elszenvedett jövedelem-kiesést és ezáltal elősegítse az önálló álláskeresést és elhelyezkedést.

Az ellátás nem szociális alapon, hanem biztosítási elven jár abban az értelemben, hogy jogosultsági idő szükséges hozzá (munkaviszony vagy vállalkozói jogviszonyban töltött idő és járulékfizetés). Ahhoz, hogy az álláskereső álláskeresési járadékban részesülhessen, a törvényben meghatározott mértékű jogosultsági idővel kell rendelkeznie, amin azon munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony, vagy egyéni illetőleg társas vállalkozói jogviszony tartamát értjük, amelyet az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt szerzett. Valamennyi jogviszony esetében legalább 360 nap jogosultsági idővel kell rendelkeznie az álláskeresőnek ahhoz, hogy az álláskeresési járadékra jogosult legyen.

Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama ennek megfelelően minimum 36, de legfeljebb 90 nap (10 nap jogosultsági idő felel meg 1 nap járadékfolyósítási időnek).

Az álláskeresési járadék összegének kiszámításánál a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért - a vállalkozói jogviszony esetén a megfizetett - munkaerő-piaci járulék havi átlagos összegét kell alapul venni.

A járadék összege a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél.

Jelenleg évente több ezer ügyfél részére állapítanak meg a munkaügyi központok kirendeltségei álláskeresési járadékot, ami az ellátási forma létjogosultságát és szükségességét igazolja. Amellett, hogy az ellátás nettó összegét pénzben kapják meg a jogosultak, az ellátási forma jelentős előnye, hogy az álláskeresők az ellátás folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási jogszabályok rendelkezései alapján biztosítottakká válnak, tehát jogosultak az egészségügyi szolgáltatásokra és az ellátás folyósításának időtartamával további szolgálati időt is szereznek az öregségi nyugdíjukhoz.

Az állampolgárok részére az ellátási forma a munkaügyi központok kirendeltségein keresztül érhető el. Csak azok a magánszemélyek vehetik igénybe, akik álláskeresőként regisztrálva vannak a kirendeltségen, és az ellátás megállapításához szükséges törvényi feltételekkel rendelkeznek. Az álláskeresési járadék megállapítása esetén az ügyfélnek az ellátás folyósításával összefüggő bármilyen körülményt a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül be kell jelentenie a kirendeltségen.

Jogosultak köre

Az álláskeresési járadékot azok vehetik igénybe, akik álláskeresőként regisztrálva vannak a kirendeltségen, és az ellátás megállapításához szükséges törvényi feltételekkel rendelkeznek. Ezen törvényi feltételek a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Flt.) 25. § (1) bek. alapján:
álláskereső, és

  • az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és
  • megváltozott munkaképességű személyek ellátására nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, és
  • kereső tevékenységet nem folytat, ide értve azt, hogy nem rendelkezik érvényes vállalkozói igazolvánnyal, illetve érvényes bejelentéssel a vállalkozói tevékenység folytatására (függetlenül attól, hogy vállalkozását szünetelteti, vagy vállalkozását ténylegesen nem folytatja)
  • munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

Szükséges iratok

Igazolólap az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához.

Nyomtatványok

Kérelem és nyilatkozat formanyomtatványok, melyeket a kirendeltségen való megjelenés alkalmával az ügyintéző tölt ki és rögzít az informatikai rendszeren keresztül. A kérelem benyújtása az ügyfelek részéről úgy történik, hogy személyesen bemennek a kirendeltségre, ahol a kérelem nyomtatványt (nem jogszabállyal rendszeresített, tehát nem kötelező jelleggel alkalmazandó nyomtatvány!) névre szólóan kinyomtatják a részükre, és az ügyfél ezen a nyomtatványon kérheti az ellátás megállapítását.

Az eljárás költsége

Az eljárásnak nincs költsége.

Ügyintézés helye

A kérelmek és nyilatkozatok felvétele a kirendeltségek ügyfélforgalom számra nyitva álló helyiségeiben történik.

Ügyintézési idő

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerinti általános ügyintézési határidő, azaz 30 nap. A hiánypótlásra az Flt. 54. § (6) bekezdése biztosít 15 napos határidőt.

Az ügyben közreműködő szakhatóság

Nincs az ügyben közreműködő szakhatóság.

Jogszabályok

  • 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Flt.),
  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.)
  • 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről
  • 42/2011. (XII. 2.) NGM rendelet a megyei (fővárosi) munkaügyi központok illetékességéről, valamint a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet módosításáról
  • 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról

Jogorvoslati lehetőségek

A kirendeltség elsőfokú döntése ellen a Ket. vonatkozó szabályai szerint - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül - fellebbezéssel élhet az ügyfél. A másodfokon eljáró hatóság döntése ellen az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságnál felülvizsgálati kérelemmel lehet élni.