Szociális ellátások

 

Ügy rövid leírása

Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás, amelynek keretében a szolgáltatás igénybevételére jogosult személy a meglévő tartozása kiegyenlítéséhez adósságcsökkentési támogatást, a folyó havi kiadásai viseléséhez alanyi jogon lakásfenntartási támogatást kap, továbbá a jövőbeni hátralékok felhalmozását elkerülendő adósságkezelési tanácsadásban részesül (részletesebben: 1.10. Egyéb tudnivalók).
 
Adósságkezelési szolgáltatás keretében vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás, közösköltség-hátralék, valamint az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék, a lakbérhátralék, a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve az abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék kezelhető.
 
A szolgáltatásba való bevonhatóság jogosultsági feltételeit a települési önkormányzat – a törvényi előírások figyelembe vételével – rendeletében határozza meg.

A hatályos szabályozás alapján adósságkezelési szolgáltatást a fővárosi kerületek, valamint a negyvenezer lélekszámúnál nagyobb településeken kell kötelezően nyújtani, ezen lakosságszám alatt az települési önkormányzat szabadon vállalt feladatként biztosíthatja azt a területén élő rászorulók számára.

Jogosultak köre

A települési önkormányzat határozatában megjelölt időponttól adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, akinek
 

  • az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a törvényben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy
  • a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, és
  • akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint
  •  aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik,
  • feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

 
A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg.
A lakhatási költségek körében adósságkezelési szolgáltatásba bevonható hátraléknak minősül:
 

  • közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás),
  •  közösköltség-hátralék, valamint az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék,
  • a lakbérhátralék,
  • a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék.

 
A települési önkormányzat rendeletében jövedelmi jogosultsági összeghatárként a háztartás egy főre jutó havi jövedelmét úgy kell meghatároznia, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékánál (2013-ban 42 750 Ft), egyedül élő esetén annak 200 százalékánál (2013-ban 57 000 Ft) alacsonyabb nem lehet.

Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legfeljebb 18 hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal további 6 hónappal meghosszabbítható, illetőleg lakáscélú (vagy abból átváltott szabad felhasználású) hitelből származó hátralék esetén legalább 24, legfeljebb 60 hónap lehet.

Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult

  • az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy
  •  az általa vállalt adósságtörlesztés három havi részletét nem teljesíti, illetőleg
  •  az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.

Adósságcsökkentési támogatás a megszüntetésétől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.
 
Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától – ide nem értve a jogosult által vállalt kötelezettségek megszegése miatti megszüntetést – számított 24 hónapon belül nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban.
 
Az adósságkezelési szolgáltatásra irányuló kérelmet – az önkormányzat rendeletében foglaltaknak megfelelően – év közben folyamatosan, vagy évente több alkalommal lehet benyújtani.4. Szükséges iratok

Az adósságkezelési szolgáltatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell
 

  • a háztartás tagjainak jövedelméről szóló igazolásokat,
  • a hitelező által kiállított iratot az adósság jogcíméről és összegéről, vagy a közüzemi szolgáltatás kikapcsolásának tényéről,
  • az adósságkezelési tanácsadó javaslatát a kérelmező adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására.

Nyomtatványok

Tekintettel arra, hogy az ellátás a települési önkormányzat rendelete alapján nyújtható és szociális törvény csak a keretszabályokat tartalmazza, az adósságkezelési szolgáltatáshoz nem kapcsolódnak kötelezően alkalmazandó nyomtatványok.

Az önkormányzat által alkalmazott kérelem formanyomtatványok az alábbi adatokat mindenképpen tartalmazzák, illetve szóbeli kérelem esetén nyilatkozni kell róluk:
 

  • a jogosult természetes személyazonosító adatai;
  • a jogosult belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helye;
  • jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jele;
  • a lakásban tartózkodásának jogcíme;
  • a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról;
  • azon adósságának jogcíméről és összegéről, amelynek kezelését kéri;
  • arról, hogy vállalja az adósságkezelési programba bevont adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését;
  • arról, hogy vállalja az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt;
  • arról, hogy amennyiben részére előrefizető fogyasztásmérő készüléket biztosítanak, vállalja a készülék legalább egyéves időtartamban történő rendeltetésszerű használatát.

Az eljárás költsége

Az eljárás illeték és költségmentes.

Ügyintézés helye

A települési önkormányzat rendeletében szabályozza, hogy az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmet mely önkormányzati szervnél kell előterjeszteni, így az ügyindítás módjára vonatkozó szabályozás – a törvényi szabályozás adta keretek között – településenként eltérő lehet.
 
Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelem benyújtható a települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, mint az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes szervnél személyesen vagy megküldhető postai úton is.
 
A kérelmet az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcímnyilvántartásba bejelentett lakcíme van. Ha a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik.

Ügyintézési idő

Az adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozó eljárás lefolytatására a kérelmező élethelyzetéhez igazodva az általánosnál rövidebb ügyintézési határidő, 21 nap áll a hatóság rendelkezésére.

Az ügyben közreműködő szakhatóság

Az ügyben szakhatóság nem működik közre.

Egyéb tudnivalók

Adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult

  • adósságcsökkentési támogatásban,
  • adósságkezelési tanácsadásban, és
  • alanyi jogú lakásfenntartási támogatásban részesül.

Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75 százalékát, és összege legfeljebb háromszázezer forint, lakáscélú, vagy abból átváltott szabad felhasználású kölcsön esetben legfeljebb hatszázezer forint lehet. A támogatás – a lakáscélú hitel kivételével – egy összegben vagy havi részletekben nyújtható az adós vállalásától függően. Az adósságcsökkentés címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül.

Amennyiben az adósnak több adóssága van és az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonás kritériumai legalább az egyik adósságtípus vonatkozásában fennállnak, bármelyik, az önkormányzati rendelet szerint kezelhető adósságtípusba tartozó adósság kezelhető. Ha az adós egyidejűleg többféle adósság kezelését kéri, akkor az adósságcsökkentési támogatást a kezelt adósságok arányának figyelembevételével kell meghatározni. Ekkor arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely típusú adósságok csökkentéséhez és milyen összegben nyújtják.

Azon személynek, akinek vezetékes gáz-, illetőleg áramszolgáltatási díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, a szolgáltatás visszaállítása érdekében előrefizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készülék is biztosítható, feltéve, hogy lakásfenntartási támogatásban részesül és tartozásának megfizetése érdekében megállapodást köt a szolgáltatóval, valamint legalább egyéves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát.

Az adósságkezelési tanácsadás keretében a tanácsadó

  • tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,

 

  • az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásra,
  •  az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást köt,
  • az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását,
  • szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását.

 
Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adós együttműködik a tanácsadóval. Az együttműködés során az adós köteles
 

  • hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,
  • aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában,
  • havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.

 
Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt alanyi lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. A támogatás összegének kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani.

Az adósságkezeléshez kapcsolódó (alanyi) lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege:

  • a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 százaléka, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 százalékát,
  •  a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 százalékát meghaladja,

 
de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét – az energiaárak várható alakulására figyelemmel – az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg (2013-ban 450 Ft/m2).
A normatív lakásfenntartási támogatás megállapítása során elismert lakásnagyság:
 

  • egyszemélyes háztartás esetében 35 m2,
  • kétszemélyes háztartás esetében 45 m2,
  • háromszemélyes háztartás esetében 55 m2,
  • négyszemélyes háztartás esetében 65 m2,
  • négynél több személyből álló háztartás esetében a 65 m2 minden további személy után 5-5 m2-rel növekszik,

de legfeljebb a jogosult által lakott nagysága.

A TM kiszámítása a következő módon történik:

TM = [0,3-(J-0,5NYM)/NYM]*0,15

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.
 
Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legfeljebb 18 hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal 6 hónappal meghosszabbítható.

Amennyiben az adósság lakáscélú, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből származik, és a főszabály szerinti 24 hónap alatt nem kezelhető, az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legalább 24, de legfeljebb 60 hónap lehet, amennyiben
 

  • az adósság összege meghaladja a kettőszázezer forintot,
  • a tartozás meghaladja a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének 50 százalékát, és
  • az adós hozzájárul az adósságkezelés időtartamára a támogatás összegét biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történő bejegyzéséhez, illetőleg feljegyzéséhez.

Adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától, külön lakásnak kell azonban tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

Jogszabályok

Az adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozó szabályozást
 

  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 55-55/C. §-a,
  • a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 51-56. §-a, valamint
  • a települési önkormányzatok rendeletei tartalmazzák.

 
Az adósságkezelési szolgáltatás iránti eljárás során a támogatást megállapító hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján jár el.

Jogorvoslati lehetőségek

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapján a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Ebben az esetben az első fokú döntés bírósági felülvizsgálatának van helye.
 
A képviselő-testület hatáskörét önkormányzati rendeletben a polgármesterre, a képviselő-testület bizottságára vagy társulásra ruházhatja át. Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott döntéssel szembeni fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
 
Az ellátás megállapításáról, az ellátás elutasításáról, illetve az eljárás megszüntetéséről rendelkező döntések ellen is helye van fellebbezésnek (Ket. 98.§ (1) és (3) bekezdés).